Szeretettel köszöntelek a Életadó asztrológia közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Életadó asztrológia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Életadó asztrológia közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Életadó asztrológia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Életadó asztrológia közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Életadó asztrológia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Életadó asztrológia közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Életadó asztrológia vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az
ember nem csak a fizikai létével, biológiai felépítettségével és
öntudatával, hanem az egész (spirituális és kauzális)
létstruktúrájával: egész lényével egyéni és faji és sorsával,
leképezi az egyetemes létezést, a teremtést, mivel nem csak teremtett
lény, hanem a mágikus erejű életképzeletén keresztül, teremtő is
egyben. Nem csak mikrokozmosz, hanem mikrotheosz is, ahogy Hamvas Béla
írja. A baj csak az, hogy miközben a modern asztrofizikának
köszönhetően végre lemondtunk a makrokozmoszról alkotott középkori
babonáinkról és újkori mechanikus elképzeléseinkről, a spirituális
világ felépítettségéről még mindig a különböző vallások és az erős
misztikus – mitologikus befolyásoltság alatt álló metafizikák
valóságképeivel vagyunk kénytelenek beérni.
Holott, a Hermész Triszmegisztoszi
kinyilatkoztatás, ami szerint „Ami lent van, ugyanaz, mint ami fent
van, és ami kint van, ugyanaz, mint ami bent van.”, egyetemesen
érvényes. Ezért, mindössze annyit kellene tennünk, hogy miután a
természettudományok segítségével a fizikai – természeti világról,
vagyis a kinti világról végre egy eléggé megbízhatóan ellenőrizhető
képet kaptunk, abból amit lent és kint, tehát a fizikai és a biológiai
területeken felfedeztünk és megismertünk, vissza kellene következtetni
mindarra, ami fent és bent van.
Az asztronómiai és a
biológiai világ majdhogynem azonosan analogikus (holisztikus)
felépítettségéről és annak működési mechanizmusaiból, vissza lehet és
kell következtetni a spirituális, a mentális és a pszichológiai
világunk felépítettségére. A jelen tanulmánynak nem célja, hogy egy
ekkora munkát elvégezzen, de az újkori és a modern asztrológia által
felfedezett és felvetett központi létkérdésre: a Lilith gyűjtőnéven
ismert abszolút-őserő eredetére, illetve a Lilith hatásának és
természetének a követési – leírási lehetőségére mindenképpen
megpróbálja a lényeges válaszokat megtalálni és felfedni.
A múlt század és évezred végére, a kvantummechanikai felfedezések
segítségével megerősödött asztrofizika kimutatta, hogy minden galaxis
középpontjában (És így a mi galaxisunk: Tejútrendszer galaxis
középpontjában is!) egy – egy hatalmas Feketelyuk áll, amely nem csak
azt a csillagközi port és törmeléket nyeli el a fénnyel együtt, amely a
gravitációs terébe kerül, hanem olyan nagy és erős csillagokat is, mint
a mi napunk, feltételezhetően a hozzuk tartozó bolygókkal együtt.
Ugyanakkor, a legújabb tudományos számítások szerint a világegyetem nem
az őt alkotó kb. 30 milliárd galaxis középpontjában álló feketelyukának
lesz az áldozata, hanem a folytonos expanziójának. Az egyes
galaxisokat, a bolygórendszereket (Pl. a Naprendszert) és magukat a
bolygókat is összetartó egyetemes gravitációs erőnél, létezik egy vele
egyenesen ellentétes erő, az un Huble-erő, amely ezeket az
anyag-rendszereket egymástól elnyomja – eltaszítja. Ez az egyetemes
kozmikus expanzió, a mai tudomány álláspontja szerint, 12 évmilliárd
múlva, oda fog hatni, hogy megbomlanak a csillagrendek, az őket alkotó
csillagok és bolygók anyaga széthull, a az egész kozmikus világegyetem
szétszóródik és egy híg masszává változik, amit aztán, a nagy központi
Feketelyuk beszív és eltüntet. – Minthogyha csak a több ezer éves
védikus irodalom elevenedne meg e tudományos elméletekben, illetve, az
nyert volna tudományos bizonyítást a modern kor legpontosabb és
legmegbízhatóbb (mivelhogy materiálisan ellenőrizhető) tudományában. És
hogy milyen köze van mindennek a mi parányi kis élettörténeteinknek
ezekhez a nagy távlatokhoz, illetve mindössze a Naprendszer bolygóit és
a nappályával egy irányban található 12 konstelláció viszonyrendszerén
belül mozgó, kauzális (Nem jósoló!) asztrológiához?
- A
válasz nagyon egyszerű: Amiként nem csak a fizikai világegyetem és nem
csak az egyes galaxisok közepén található egy – egy hatalmas fekete
lyuk, hanem kisebb feketelyukkal tele úgymond tele van tűzdelve minden
galaxis és az intergallagtikus tér is, úgy minden egyes emberi
személyen belül is létezik egy – egy spirituális feketelyuk, aminek az
egyéni természetét és a színezetét (karakterét) a személyi horoszkópok
segítségével tökéletesen ki lehet mutatni és a horoszkópban való
pozíciója segítségével nagy mértékben le lehet írni.
Ezért, a személyi horoszkóp-értelmezés segítségével történő,
spirituális fejlődési sorsprogramunk feltárása nélkül, vagyis a negatív
karmikus meghatározódások megismerése és tudatos feloldása nélkül,
képzeletünket és gondolatainkat, de érzelmeinket és tetteinket is, a
tudattalan szellemvilágunk legmélyebb rétegeiben rejlő, a horoszkópban
a Lilith és a Sárkányfarok által jelzett sóvárgásaink, irracionális
vágyaink, szorongásaink és félelmeink, a tudattalan és önkéntelen
negatív késztetéseink: életellenes (pl. magzat-és gyermekellenes),
személyiség-ellenes, vagy sors-ellenes (Isten-ellenes) ambícióink
befolyásolják - manipulálják.
Hiába képzeli magát az ember
tudatos és értelmes lénynek, képességeinek és tehetségeinek a kiélési a
vágya, ezek érvényesítésének a vágya és az általános emberi
alapösztönök kiélési vágya, valamint a jellegzetesen emberi, szellemi -
kulturális és anyagi - technikai megvalósítások iránti vágya és igénye
mellett, a képzeletvilágát és így egész sorsát is, háttérből az anyai
ági őseitől öröklött negatív szellemi - spirituális determinációk
határozzák meg, befolyásolják és irányítják. És ezt anélkül, hogy az
egyén erről tudna. Az anya ugyanis a lét-alap, de a folytonosság
alapmatrixa is, és nem csak biológiailag, hanem spirituálisan is. Ezt
abból az egyszerű tényből is kikövetkeztethetünk, hogy miközben az
egyediséget, az egyedi jellegzetességeket adó férfiivarsejtek
folyamatosan kicserélődnek, azok a női petesejtek, amelyek a biológiai
eredetünket adják és az alap-genetikai struktúránkat meghatározzák,
amellett, hogy százszor olyan nagyok és összetettek, mint a változó
felépítésű ivarsejtek, már azelőtt kialakulnak és véglegesen készen
állnak az édesanyáink petefészkében (nagyanyáink méhében tehát),
mielőtt ők megszületnének! Magyarán: nem csak, hogy az anyáink
szervezetében és aurájában (spirituális struktúrájában), nem csak, hogy
az anyánk érzelem, gondolat és képzelet-világa által közvetlenül
befolyásoltan alakultunk ki kilenc hónapon át embrió-magból megszületni
képes emberkévé. Hanem minderre ráadásként, annak a petesejtnek a
létrejöttéhez és kifejlődéséhez, amely az anyánk petefészkében várt
évtizedeken át az apánk ivarsejtjére – a megtermékenyítésre - anyánknak
a megszületése óta, és amit az apánknak az éppen "aktuális" ivarsejtje
később megtermékenyített, még az anyai nagyanyánk szervezete,
vérrendszere szállította az alapanyagot! Vagyis: ez, az egyéni létünk
alapját képező anyai petesejt, amiből lettünk, az anyai nagyanyánk
lelki és szellemi világának, aurájának – teljes anyai spirituális
struktúrájának: tudattalan érzelmeinek, gondolatainak és képzelgéseinek
a kauzális bélyegét viseli magán, még akkor is, ha férfinak
születünk.
Nem csak azért haszontalan tehát minden, a
szexuális kiegyenlítődéssel egybe kötött unio mystica-ról szóló
tantrikus és taoista tan, minden misztikus, vagy materialista koncepció
szerint megírt szex bedekker és keleti szex - tanítás, mert a
sikerorientált guruk és szerzők a szexuális élvezetek kicsikarási
lehetőségeire, valamint a csábítóan zavaros és zagyva, "misztikus
átélési" technikák vonzatára alapozzák tanaikat, miközben a
szexualitást nem kapcsolják össze a lét és a teremtés metafizikai
alapjaival és eredeti rendeltetésével. Ezért természetes hogy, úgy
adnak választ arra az alapvető kérdésre, hogy mi lesz az utódnemzés
problémájával egy olyan párkapcsolat esetében, amelyben a nő - vagy
fiatal lány- még nem akar gyermeket szülni, hogy közvetlenül, vagy
rejtetten, de nem hajlandó az egyetemes teremtés első törvényével való
együttműködésre, hanem egyenesen az ellenkezésre. Minden olyan módszer
és eljárás tehát, amely a nem kívánt magzatfoganás elleni védekezés
gondolatából indul ki, szembeállásra buzdít a teremtés és a lét eredeti
célját és rendeltetését szolgáló, teremtés első törvényével szemben,
azzal a törvénnyel szemben, amely alapján a létnek lenni kell, a
teremtésnek meg kell történni mindenképpen. Márpedig nem létezik a
létben nagyobb erő és hatalom a teremtés törvényénél, amely szoros
összefüggésben áll az Abszolútum törvényével, még akkor sem, ha a
világot, az életet és a létet górcsövön keresztül szemlélő ember ezt
közvetlenül nem érzékeli. És, mivel a hatás – visszahatás törvénye is
létezik, természetes, hogy azzal szemben, aki a teremtés első
törvényével szemben „védekezik”, maga a teremtés törvénye, vagyis az
éltető szellemi energiákat és finom szubsztanciákat biztosító élet
törvénye is „védekezni” fog.
Mi legyen hát azzal a
személlyel, aki tényleg szerelmes, vagy legalábbis szexuális
harmóniában akar élni, de esetleg igen fiatal még, vagy más okok miatt
nem szánta el magát a gyermeknemzésre, de ugyanakkor fogamzásgátló
tablettával, vagy más technikai eszközzel, vagy tudományos trükkökkel
sem akar "védekezni", vallásos, vagy spirituális meggyőződése
következtében, a "teherbe esés", illetve a várandósági állapot
ellen?
Nem minden nő van állandóan felkészülve és
"bebiztosítva" a nem szívesen fogadott, de lehetséges biológiai
fogamzás ellen. Olyan állapotban viszont, amelyben valaki fél a
„teherbeeséstől”, nem lehet képes a szerelem és a szexuális aktus
metafizikai átélésére és akkor megint csak egy, többé-kevésbé "jó",
szexuális élmény, vagy egy „szükséges rossz”-ként átélt esemény marad
számára az egész párkapcsolat. És ekkor, a férfi is csak egyet-egyet
"élvez", hogy más ilyen események jellemzésére használatos, klasszikus
és felettébb felemelő kifejezéseket itt ne említsek. De még ez is
másodlagos kérdés amellett, amit e probléma felvet. Az tudniillik, hogy
metafizikai alapállás szempontjából, amennyiben a hitet egy olyan átélt
és gyakorolt tudásrendszernek, vagyis használható metafizikai értéknek
és evidenciának (és használata alapján: eszköznek) tekintjük, aminek
semmi köze nincs a hiszékenységhez, (vagyis a vallásos
szentimentalizmushoz), bármilyen védekezési forma, vagy akárcsak a
gondolkozási ügyeskedés is, ami a "teherbeesés" lehetőségét hivatott
megakadályozni, érvénytelenné teszi az egyetemes léterőkkel való
együttműködést és így az egész metafizikánk, szószátyárkodó filozófiává
és fölöslegesen ködösítő miszticizmussá, esetleg középkori dilettáns
varázslók nevetséges okkultizmusává süllyed.
Azon
Jóga-szekták elméleténél, amely a férfi magömlése teljes
visszafojtásával, visszaszorításával vélik egy kalap alatt
elintézettnek a dolgot, csak a középkori bájitalos kuruzslási
eljárásokban való hit lehet irracionálisabb és nevetségesebb. És nem
csak azért, mert pontosan ők, az Indiában rég óta csődöt mondott
misztikus tanítások hívei - akik minden olyan probléma okát, amire
valójában nem tudják az igazi (metafizikai és racionális) választ, a
Karma törvényével magyarázzák - vétenek elsősorban a Karma törvénye
ellen. Hiszen ezzel az ósdi mechanikus "védekezési" módszerrel a Sors
és a Teremtés Törvényének beteljesedése ellen vétenek, vallásos
kifejezéssel: ki akarják cselezni az Istent. Ráadásul a szexuális inger
alatt álló, merev, vagy fél-merev férfi hímvesszőből kiszüremlő
folikulin is tartalmaz bőségesen olyan férfi ivarsejteket, amelyek
minden technikai ügyeskedés (coitus interruptus) ellenére, képesek a
méhbe jutásra és a rájuk váró női petesejt megtermékenyítésére.
Nem hiába tettem idézőjelbe a teherbe-esés és a védekezés
kifejezéseket. Ugyanis az a személy aki nem együttműködik az egyetemes
(Isteni) törvényekkel, hanem még védekezik a KARMA TÖRVÉNYE ellen,
annak egyszerűen nincs hite, csak vallása. Az nem rendelkezik egyetemes
személyiségtudattal. Így nem tudja, hogy amennyiben ő nem
erőszakoskodik öncélúan sem tettben, sem szóban, de legfőképpen
gondolatban senkivel és semmivel, azzal a személlyel szemben az
egyetemes törvények szellemében, nem erőszakoskodik még maga az
Abszolútum (Isten) sem. Ez a Lét, amiben élünk, egy olyan rendszer,
amelyben nincs megadva a lehetőség semmiféle külső hatalomnak (erőnek),
hogy a felnőtti öntudattal – integrális személyi tudattal - rendelkező
ember, úgymond ártatlanul "teherbe essen" az ő személyes, határozottan
fenntartott és szilárd szabad akarata ellenére.
Amennyiben
nem akar még gyermeket nemzeni és/vagy szülni egy felnőtt nő, mert úgy
érzi, hogy még nem találta meg a szellemi élet-párját, és ezért, egy
"nem kívánt" gyermek megzavarná őt a spirituális fejlődésében (a
spirituális személyi tudata elérésében), nem kell félnie a
teherbeeséstől. Az egyetlen ok ugyanis, ami miatt egy józan (Nem
érzelgős és nem önámító!), átlagos felelősség -tudattal: egy normális
személyi tudattal rendelkező nő "teherbe eshet", az nem más, mint az ő,
anyai ági női őseitől öröklött, véletlenszerű, vagy „korai” teherbe
eséstől való nyílt, vagy rejtett, indokolt, vagy nem indokolt
(irracionális) félelme, tudattalan szorongása.
Az egyetemes
felelősségtudat vállalása segítségével határozott személyi és szellemi
tudatot kialakító és így tiszta akaraterővel rendelkező nő már nem
lehet áldozata a saját, vagy a partnere tudattalanjában tenyésző
gyermek-ősképzeteknek (magzat - ősmintáknak). A tudattalanunkkal
kapcsolatban álló asztrális léterők nem használhatják fel az
életképzelete érvényesítésével másokat nem támadó és másokat a
spirituális fejlődésükben nem hátráltató nőt egyszerű "szülő edénynek"
de a férfit sem, egyszerű (fizikai) megtermékenyítő eszköznek,
önkéntelen "donátor”- apának.
Ez tehát a különbség a
teherbeesés és az áldott állapotba kerülés között. Ugyanis az a nő, aki
tudatosan, felelősségteljes szeretettel engedve természetes vágyainak,
létrehív magában, vagyis a tudattalanjában rejlő teremtőerők révén egy
új emberi lelket, az ő jövendő gyermekét, annak a szerelmi aktus
természetes következménye, vagyis a gyermek materializálódása: áldás.
Ugyanakkor annak, aki találomra, egyetemes tájékozódási készség és
átlátszó életvitel nélkül, önmagával és másokkal az öncélú élvezetek
minél nagyobb méretű és számú kicsikarása érdekében, öntudatlanul is
erőszakoskodik mind a szellemi és mind a lelki szférákban egyaránt,
tehát aki felelősségtudat nélkül éli meg életének ezt a legfontosabb
részét, annak tudatában természetesen teherként jelentkezik egy
esetleges gyermekfogamzás.
A probléma abban áll, hogy a
materialista koncepciókon alapuló tudomány által félrevezetett ember
(nő), már el sem tudja képzelni, hogy pontosan a gyermek képzetet
félelmében és az erőszakosan magától elhárítani akaró gondolkozása
közben létrejött negatív gondolatképek mind, de mind behatolnak
("lesüllyednek") a tudattalan képzeletvilágába, amely nem ismeri sem a
NEM - fogalmát, sem más elhárító fogalmi formulákat, hanem csak az
intenzív érzelmek inger-hatásait érzékeli (még ha diszharmonikusak is
azok). És a nő anyai teremtő képzelete, az érzelmi ingerekből származó
energetikai töltet segítségével, azok hatására hozza létre a mentális,
az asztrális és az éteri dimenzióban, a vágyott gyermek és a
„létrehívni nem akart” gyermek spirituális struktúráját egyaránt. Az
egyetemes megváltást szolgáló teremtőerők szempontjából ugyanis,
teljesen mindegy, hogy a gyermek képzetének az energetikai feltöltését
miféle emóciók (pozitív, vagy negatív érzelmek) hozták létre. Ezért,
éppenséggel az intenzív ellen-érzelmeknek, vagyis félelmeknek a
hatására (a nő tudattalanjában rejlő asztrális léterők által, amelyek
kapcsolatban állnak az egyetemes hiány-információt tartalmazó
kauzális-központtal: az abszolút Lilithel) a tudattalan anyai képzelet
felépít egy olyan lelket, amely összhangban áll a nő időleges pszicho -
mentális állapotával és vibrációs színezetével (skálájával). És így
indul el a biológiainál magasabb létszínvonalakon egy nem várt
gyermekfogamzás, amely során a férfi millió ivarsejtjei közül egynek a
női petesejtbe történő behatolása mindössze a korábban már létrehívott
spirituális struktúrának a fizikai - biológiai megvalósulási
lehetőséget biztosítja.
A fogamzás tehát nem materiális,
hanem kauzális szintekről indul és ahhoz, hogy megtörténhessen, az
ember (és elsősorban a nő) akarva - akaratlanul, azaz akár ellne-akarva
(is) elsődlegesen és személyesen részt vesz ebben a lélek-teremtésben.
Persze,
ennek az ellenkezője is igaz: Azok a hölgyek, akik rendszeres, vagy
alkalmi szexuális élet folyatása mellett, illetve annak ellenére, 10 –
15 éven át (- Az első szeretkezésük idejétől) tudományos tudatossággal
és ennek megfelelő eszközökkel és módszerekkel ellenszegültek a
magzatfoganásnak, esetleg abortáltak is, vagy mindössze ügyesen
kicselezték azt, hiába járnak lombikbébi programokra és a misztikus
mágusok tanácsára, hiába rendeznek be akár egész lakásokat is a jövendő
baba és gyermek számára, mivel az éveken át tönkretett, elfojtott, vagy
becsapott és összezavart anyai képzeletük, már nem képes annak a
spirituális struktúráját létrehozni. Agykontrolozhat tehát a szülővé
válni vágyó nő és férfi, kalapálhatják, drótozhatják és hegeszthetik
tehát egybe a genetikusok és a nőgyógyász sebészek az anyukából kivájt
petesejtet az apukából kiugrasztott ivarsejttel és mindezt ültetheti
vissza az anyukába, mert a mesterségesen megtermékenyített és
kicsíráztatott sejtekből nem lesz gyermek, amennyiben az éveken át
lefojtott, becsapott és összezavart anyai képzelet elveszítette a
természetes teremtőerejét. Ezért találkozunk egyre gyakrabban számtalan
olyan esettel, hogy a biológiai vizsgálatok alapján, bizonyos
százalékban mindkét fél képes lenne ugyan a gyermeknemzésre (Nők
esetében általában száz százalékban), de nem hogy a petesejt érésének
az optimális idején történt reményteljes, majd az egyre
kétségbeesettebbé váló szeretkezések, hanem az ismételt lombikbébi
programok sem hozzák meg a várt eredményt.
És persze: mert
azt a nőt, aki hosszú éveken át elutasította a gyermekáldást, miközben
szabadon élvezte a természet rendje és az isteni törvények szerint a
minél egészségesebb megtermékenyülést szolgáló, „eget rázó”
orgazmusokat, még a professzor urak sem képesek megtermékenyíteni,
nemhogy az ő férje. Utóbbinak a szervezete – a hangoltság és a
hangolódás törvénye alapján (Rezonancia, magyarul: zsák megtalálja a
foltját törvénye alapján.). – nem véletlenül „termel” csak ötven, vagy
harminc százalékban életképes, vagy a megtermékenyítésre alkalmatlan,
zavaros mozgású ivarsejteket. Sőt: az sem véletlen, ha az ivarsejtek
képtelenek az őket tartalmazó ondó-nyákból kiválni. Utóbbi annak a
jele, hogy az illető férfi akaratereje, spirituális szempontból
legalábbis, még mindig az őt felnevelő édesanya áldatlan hatása alatt
van, előbbi, hogy erélytelen, magyarul: férfiatlan, vagy éppenséggel
szerelmi szédelgő és minden nőt a magáénak szeretne tudni, illetve,
hogy képtelen egyetlen nőnek (a feleségének) a spirituális, lelki és
végül fizikai megtermékenyítésére koncentrálni. Érdekes módon, a
természet mindenütt visszaigazolja azt, hogy biológiai természetünk
szerint, mindannyian nőnek indultunk. A klinikai és asztrológiai –
metafizikai tapasztalat az ugyanis, hogy a megtermékenyítő férfierő
hiányát korrigálni tudja a természettudomány (a genetika), de a női –
anyai - megtermékenyülési képtelenséget nem.
De azzal sincs
minden megoldva, hogy amennyiben még maradt a nő spirituális
struktúrájában valamennyi teremtői erő, és a tudós professzorok
sikeresen beültetnek a méhébe egy mesterségesen megtermékenyített és
osztódni kezdett sejtet és a kilenc hónapig tartó remény és szorongás,
rengeteg felügyelet, óvatoskodás, aggodalom és vigyázat mellett, még
gyermekké is válik az embrió és a szülész – nőgyógyász orvosok végül –
csakis császármetszés útján természetesen - kioperálják az édesanyjából
azt sikeresen. Mivel nem a nemzéssel és a gyermek születésével kezdődik
az igazi szülői munka és gondoskodás, hanem mindez mindössze egy
hosszú, felelősségteljes (egyesek számára inkább gondokkal,
szorongásokkal és szomorúsággal, mások számára inkább vidámsággal,
örömmel és boldogsággal teljes) folyamatnak a kezdete. A
császármetszéssel született, majd felnőtté vált gyermekeknek az enyhén
eltérő pszichológiájáról vannak statisztikai felmérések. A mindössze 10
százalékos sikerrel járó lombikprogramokkal világra erőszakolt és a
felnőtt korig eljutó gyermekek sorsáról még nincsenek. Én viszont
találkoztam öt évvel ezelőtt egy, a sorstól ily módon kierőszakolt, a
felnőtt kor küszöbén álló lánnyal. Fizikailag semmi baj nem volt vele
látszólag, csak éppen nappal is maximálisan elsötétített lakásban
tudott élni és narkós elvonási tüneteket produkált, ha nem kapta meg a
napi fél kiló nyers hús adagját. Azóta nem is azért adok hálát, hogy az
első gyermekünk orvosi segítség nélkül jött a világra, hanem azért,
hogy nem orvosi segítséggel fogant meg.
Bár nem kimondottan a témához tartozik, de mivel a jelenség nem más,
mint az imént leírtak egyenes következménye és folytatása és
következménye, azt is meg kell itt újra említeni, hogy például a
csecsemők és a hét éven aluli gyermekek egy az egyben leképezik
betegségeikkel, rossz fizikai állapotaikkal az anyának a tudattalanjába
lesüllyesztett és oda lefojtott, vagyis feloldatlan lelki vívódásait,
félelmeit, vagy fojtott agresszivitását. Egy gyakorlott asztrológus a
kisgyermekek és a csecsemők „nem kívánatos” állapotából azonnal ki
tudja következtetni, hogy az anya milyen problémákkal viaskodik
fél-tudatosan, vagy egészen öntudatlanul. Például a különböző allergiás
(különösen a virágpor-allergia) tünetek jelentkezése, a gyakori és
természetellenes ágyba-vizelés arra utal, hogy az anya olyan
szerelmi-szexuális (érzelmi, vagy fizikai kielégületlenségi)
problémákkal és ösztönös vágyakkal viaskodik, amelyeket esetleg
erkölcsileg szégyenletesnek tart, vagy képzel. A csecsemő és a
kisgyermek gyakori és természetellenes meghűlései, vagy fizikai ok
nélküli hőemelkedései (lázasság) arra utalnak, hogy az anya nem meri
nyí1tan kifejezni ellenérzéseit és haragját valakivel, vagy valamivel
szemben és rejtett gondolatban, fojtott érzéseiben igen intenzíven és
kitartóan támad egy vagy több személyt, egy jelenséget, egy
élethelyzetet, esetleg saját sorsát.
Összegezésképpen, nem
arról van szó, hogy e sorok olvasása után, mindenkinek, aki a
metafizikai alapállás szerint akarja folytatni az életét, azonnal félbe
kell szakítson mindenféle (Nyugati és civilizált – vagyis "keresztény"
szokássá vált) „gyógyszeres” védekezést (Valójában a hormontabletta
szedés útján történő „védekezés” legveszedelmesebb eljárás, mert hamis
genetikai információt tartalmazó - a szervezetet, vagyis a nő
tudattalan világát: teremtői mágikus képességét becsapó, azt
megtévesztő - méreg-tablettákat juttatnak a nők szervezetébe), vagy a
mechanikus védekezési praktikát. Hanem az, hogy tudnunk kell arról,
hogy mit vállaltunk egyelőre és arról is, hogy mi lenne a helyes és a
helyes életmóddal hova lehet eljutni. Tudnunk kell azt, hogy egyszer,
valamikor a spirituális és a testi tisztulásunk megfelelő színvonalán,
elérhetjük majd azt az állapotot, amelyben a hitünk, azaz lényegünkké
vált tudásunk felszabadít minket mindenfajta, az egyetemes törvényekkel
szembeni elhárítási - védekezési mechanizmus gyakorlása alól. Feloldván
ezzel azt a szakadékszerű nagy ellentmondást, vagyis azt az alapvető és
semmivel sem ellensúlyozható, feloldhatatlan korrupciót, ami a szellemi
meggyőződésünk és a szexuális életgyakorlatunk között tátong.
Mert aki mind az általános emberi életfeladataival szemben „védekezik”,
mind a horoszkópjából kiolvasható, kiemelten személyi életfeladataival
szemben (Az asztrológiában a Rákhoz, illetve a IV. házhoz és a Holdhoz
kapcsolódó karmikus életfeladatokkal: Családanyai, illetve családapai
szerepkör, feladat és un. áldozat vállalásával szemben, illetve
gyermekek nemzésével, gondozásával és nevelésével szemben), azzal
szemben, maga „az élet is védekezik” majd, ha nem is azonnal és látható
módon, hanem hosszú évek múlva, a hatás – visszahatás törvénye
hatására, még akkor is, ha ezt a kívülálló nem észlelheti. Azzal
viszont, aki készségesen, és teljes bizalommal együttműködik
(kollaborál) az egyetemes törvényekkel (Az élet törvényeivel!), azzal a
törvények, az élet és a sors (A sorsot adó Isten) is együttműködik. Az
a nő tehát, aki szerelmes már, és szexuális életet is folytat és ennek
megfelelően gyermeket is akar, „de nem azonnal, hanem valamivel
később”, mivel bizonyos, időigényes életkörülmények el kell még
rendeződjenek, nyugodtan kérheti a saját teremtő képzeletétől (És ez
által az Istentől) a – figyelem, ez igen fontos: nem végleges! –
halasztást, mert egészen biztos lehet benne, hogy meg fogja kapni. Sőt:
amennyiben nem biztos abban, hogy szerelmes-e igazán és pontosan annak
érdekében kéri a halasztást, hogy ez tisztázódjon mind az ő lelkében,
mind a partnere lelkében, akkor is meg fogja kapni. Amennyiben viszont
ezt erőszakkal teszi (Mágiázik, vagy agykontrol segítségével önkényesen
akarja a folyamatot irányítani), vagy nem biztos abban, hogy tényleg be
akarja-e tartani az ígéretét, az jobb, ha fogamzásgátlót szed, vagy
spirált helyeztet a méhszájában és későbbre halasztja a spirituális
igényű életvezetést.
De mindaz, amit e kis tanulmányban
leírtam, megvalósíthatatlan, misztikus fantazmagória, illetve steril
elmélet marad és nem a mindennapi életgyakorlatban megélt valóság,
amennyiben az asztrológiai adatainkból - személyi spirituális és
gyakorlati életfeladatain térképét tartalmazó sorsképletünkből:
asztrogrammunkból, is kiolvasható spirituális struktúránkkal
összhangban levő, teljes életfeladatkör felvállalásával (életrenddel) a
lelki és a fizikai egészségünket helyre nem állítjuk. És még ezen felül
is van egy, az avatatlanok számára „különös”, az avatottak számára a
napnál is világosabb feltétel, amit annak idején, nekem se jött, hogy
elfogadjak. Mert az egyetemes elmével való finom együttműködés (Mai
misztikus szóhasználatban: az univerzum energiáival), amit a fentiekben
leírtam, a fizikai, de szervezetünknek, de a kauzális struktúránknak a
teljes megtisztításán is múlik. Egészen pontosan, az akaratunkat és
képzeletünket befolyásoló, az agyunknak és a szervezetünkben a
legfinomabb vitális energiákat és információkat hordozó
hormon-nedveknek, a számunkra hamis - és ezért feldolgozhatatlan -
genetikai információtól való megtisztításán. Az alkoholtól és más
kábulat keltő anyagoktól, valamint az állatok húsában található
hormonális "mérgektől" (a hullaméregtől) való megszabadítása. Utóbbi
viszont nem a vegetáriánus táplálkozásra való áttérés szükségét
jelenti, hanem mindössze a természetes táplálkozásra való áttérést. Az
ide vonatkozó részletes magyarázatokat - információkat a Táplálkozásról
szóló tanulmányomban közlöm.
Forrás: http://www.kozmaszilard.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=91&Itemid=36
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!